A gége és a garat

A garat a légzőrendszer és az emésztőrendszer részben közös része; egy olyan üreg, mely a külső koponyalapra van felfüggesztve. Nincs saját izomrétege, belülről a nyálkahártya béleli. Három részből áll: a felső rész, az orrgarat az orrüreg mögött, a középső, a szájgarat a szájüreg mögött és az alsó, a gégei garat a gégebemenet mögött található.

Az orrüreg két szimmetrikus nyílással kapcsolódik a garat felső részéhez, ide nyílik be még a fülkürt is. A fülkürt összeköti a dobüreget a garattal, nyeléskor megnyílik és így biztosítja a dobüreg légterének nyomáskiegyenlítődését. A szájüreg a szájpadívek és a nyelvcsap által határolt torok szorossal kapcsolódik a garathoz. A gégegarat pedig a gége két oldalán levő hosszúkás bemélyedés van, amelyeknek az a szerepe, hogy a lenyelt falatot a gégebemenet megkerülésével a nyelőcsőbe vezessék. Folyadékok, pépes ételek és kisebb falatok így anélkül is át tudnak haladni a garat ezen szakaszán, hogy szükségessé válna a gégebemenet záródása.

A garat garatboltozatból, garatmandulákból és garatredőkből épül fel. A garat működése igen sokrétű. Alapvető szerepe van a nyelésben, nyeléskor a – lágy szájpaddal együtt – az orrgarat lezárásában, a légzésben, a hangképzésben és számos – ezekhez kapcsolódó bonyolult működési és védekező reflexben. Működésében a reflexes mechanizmusok dominálnak, csak bizonyos működések beindítása történik akaratlagosan.

A gége az alsó légutak kezdetén, a garat alsó része előtt található. Szerepe abban áll, hogy meggátolja, hogy a tápcsatorna anyagai (ételdarabok, nyál) ne kerülhessenek az alsó légutakba, a hangrés rezgései pedig lehetővé teszik a hangképzést. A gége vázát a porcok adják. A porcos váz feszíti ki a hangszalagokat, melyeknek feladata a légutak lezárása és a hangképzés. A hangrés tágasságát a gége izmai szabályozzák.