A fül

Fülünket nemcsak hallásra használjuk, de igen fontos szerepet játszik az egyensúly érzékelésben is. Egy igen összetett felépítésű szervről van szó, mely akár 400.000 hangot is képes megkülönböztetni. Fülünk segítségével vagyunk kapcsolatban a külvilággal: az ember és környezete közötti legfőbb kapocs e páros szerv.

A fül három részből tevődik össze. Legkívül található a külső fül (auris externa), melyhez a csontos és a porcos külső hallójárat és a bőrrel fedett fülkagyló tartozik. A fülkagyló egy tölcsér alakú rész, ez az alak megkönnyíti a hanghullámok felvételét és továbbítását a hallójáratba. A hallójárat egy, némileg lapított előrefelé haladó cső, mely felnőttkorban elérheti akár a 3,8 centimétert is. A külső részében találhatóak a módosult faggyúmirigyek, melyek fülzsírt termelnek. A fülzsír pedig igen hasznos: baktérium- gomba- és vírusölő hatással bír, de a bőrt is védi a kiszáradástól. A külső fület a dobhártya zárja le, mely szövettanilag 3 rétegből áll: külső elszarusodó többrétegű laphám, középső kötőszövetes réteg és a belső egyrétegű köbhám.

A középfülben található a dobüreg, annak melléküregei és a hallócsontok; a kalapács, az üllő és a kengyel, valamint a fülkürt. A kalapács nyele a dobhártyához tapad, ahhoz az üllő, majd a kengyel. E hallócsontok szerepe, hogy a dobhártyára érkező hanghullámokat továbbítsák a belső fülbe. A fülkürt összeköti a dobüreget az orrgarat üreggel, és a fülkürtön át nyeléskor levegő juthat a dobüregbe.

A belső fül egy csontos tokból és a benne helyet foglaló labirintusból áll. A labirintust három félkörös ívjárat alkotja, melyek az egyensúlyozásért felelnek. A tornác és a csiga képezi a csontos labirintus legnagyobb térfogatú terét. Ez utóbbiban a hallás idegvég készüléke: a Corti-féle szerv található. Érdemes tudni, hogy a belső fülből indul ki a 8. agyideg, amely a hallás és egyensúlyozás ingereit továbbítja az agy megfelelő részeihez.

A hanghullámok a fülkagylón keresztül jutnak a fülbe, megrezegtetik a dobhártyát, majd e rezgés továbbmegy a hallócsontocskákon keresztül és eljutnak a csigáig. A csiga szőrsejtjei alakítják a hanghullámokat elektromos energiává, mely idegi impulzusként az agyba jut. Így halljuk a hangokat.